Valóban
egészségesek a gyümölcsjoghurtok? A Tudatos Vásárlók Egyesülete tizenöt
terméket vizsgált meg, és azt találta, azok inkább az édességek közé illenek,
nem az egészséges élelmiszerek közé.

 A
joghurtot egészséges termékként tartja számon a közfelfogás. A reklámok szerint
az kalciumban és fehérjében gazdag, segíti az emésztést, és hasznos a
fogyókúrázók számára is. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) tizenöt
gyümölcsjoghurtot vizsgált meg, hogy kiderítse, igazak-e a közvélekedés
megállapításai.

Első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja,
harmadik helyen pedig a német Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált
termékek közül a TVE szerint a legkevésbé szerencsés választás a Jogobella
light, a Müller 0,1 százalékos joghurtja, a Seraph 0,1 százalék gyümölcsjoghurt
és a Danonino tejtermék.

Mivel a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, a termékek szénhidrát-tartalmát
laboratóriumi vizsgálattal mérette be a TVE. Különösebb szabálytalanságot nem
találtak, s bár négy terméken nem tüntették fel a szénhidrát-tartalmat, a többi
esetében a mért eredmények a csomagoláson jelzettnél alacsonyabbak voltak.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy száz gramm, tehát nem egészen egy pohár
termékben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található.
Különösen szemet szúró a Müller 0,1 százalékos "diétás" joghurtja,
amely több mint két teáskanálnyi cukrot tartalmaz.

Mindezek alapján ezek a termékek inkább az édességek közé illenek, s kevésbé az
egészséges élelmiszerek közé. Emellett a reklámokban azt sem szeretik
felsorolni, hányféle vitatott hatású élelmiszer-adalékanyag (így több esetben
kármin vagy aszpartám) kerül még a joghurtos pohárba az alapanyagokkal együtt.
Érdemes tehát tanulmányozni kedvenc joghurtjaink címkéit.

A gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hőkezelik, így azok aroma- és
vitamintartalma csökken. A termékekben található zselatin pedig a húsipar és a
bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve
kötőszövetéből előállított anyag.

A teszt során fény derült még arra is,
hogy számos, pirosas színű gyümölcsjoghurtban (például a Müller 0,1 százalékban,
a Kyrben, a Milliben, az Activiában, valamint a Könnyű és Finomban) előfordul
az E120-szal jelölt, kármin nevű színezék. Ez az anyag allergiás reakciókat
válthat ki.

A vezető piaci márkák közül tizenhárom gyümölcsjoghurt, egy gyümölcs ízű
joghurt ("Könnyű és finom") és egy tejtermék (Danonino) került a TVE
nagyítója alá. Az Egyesület három "bio" minősítésű és négy fogyókúrázóknak
szánt terméket vont be a vizsgálatba.

A termékeket a TVE összesen tizenegy (környezetvédelmi, táplálkozástani és
fogyasztóvédelmi) szempont alapján értékelte. Köztük szerepelt az is, hogy a
termék tartalmaz-e aromát, édesítőszert, élőflórát, mekkora a cukortartalma,
feltüntették-e rajta a tápértéket, milyen messziről szállítják és milyen a
csomagolása.

Fogyasztóvédelmi
szempontból egy csomagolás volt félrevezető: a Jogobella light fél centis
talpazaton áll, így a polcon nagyobbnak tűnik a pohár térfogata, mint amekkora
valójában.

A legtöbb hulladékot termelő csomagolása a Danoninónak van. Azon túl, hogy
ötven grammonként külön dínómintás, dombornyomású pohárban árulják a terméket,
még a gyerekeket célzó, fogyasztásösztönző, állatfigurás műanyag jégkrémes
pálcika is található a csomaghoz ragasztva, külön műanyagba csomagolva.

Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék vagy íz mellett tesszük le
voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, a Tudatos Vásárlók
Egyesülete annak is utánanézett, kik
is valójában a gyümölcsjoghurt-piac szereplői, hogyan értékelhető működésük
környezeti és társadalmi szempontok szerint.

A legetikusabb márkának a Varga bio, a Zöldfarm bio és a Virágoskút bizonyult.
Az etikus, felelős gyümölcsjoghurt-gyártók rangsorában a legkevesebb pontot a
Friesland (Milli, Oké!), a Danone és a Zott (Jogobella, Früchtegut) kapta.

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva az egyesület a munkaügyi
felügyelőségek adatait vette szemügyre. Nagyobb, többszöri bírságot a Sole-Mizo
és a Friesland kapott. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytejet (Zöldfarm
bio), a Virágoskutat, Tolnatejet (Yogolle), az Alföldi Tejet (Parmalat) és
Minna Zrt.-t (Dini).

A cégek társadalmi teljesítménye kapcsán a TVE a legtöbb problémára a
Danone-nal kapcsolatban bukkant. A cég hazai és nemzetközi viszonylatban is
kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól, a hatóságoktól és civil szervezetekről
egyaránt.

Állatjóléti és állatvédelmi teljesítményüket tekintve - bár ez a tejiparban
igencsak fontos szempont lenne - a vállalatok egyike sem ad információt az
alapanyag származásáról. A fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy mit
tesznek a fő alapanyagot szolgáltató állatok megfelelő életkörülményeiért.

A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt
a GVH többször is megbírságolta. A Friesland pedig a nemzetközi porondon került
szembe civil szervezetekkel, mivel megállapításuk szerint több esetben is
megsértette az anyatejpótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.

A tizennégy vizsgált cég közül egyiknek sincs a weboldalán elérhető, magyar
nyelvű etikai kódexe.