A
téves hitekért és fals információkért gyakran saját magunkat kell okolnunk -
állapították meg amerikai kutatók, akik arra is rámutattak: az agy
információtárolási módja okolható azért, hogy néha igaznak véljük még azt is,
amiről korábban tudtuk, hogy hazugság.

 Téves
információk mindenhol. Egy felmérés szerint például az amerikaiak 18 százaléka
azt hiszi, hogy a Nap kering a Föld körül. A hamis információk kiszűrése
gyakran nehezebb, mint gondolnánk, és a folyamatban az agyunk sincs a
segítségünkre.

Az elménk ugyanis igen furcsán kezeli a memóriában tárolt információkat, nem
teljesen úgy, ahogy várnának, és ahogy például a számítógépek működnek. Az agy
először a hypocampusban tárolja az adatokat, ezek azonban nem maradnak itt.

Minden egyes alkalommal, amikor ismét "elővesszük" az információkat,
azok megújulnak, és újrapozícionálódnak az agyban. Épp ezért idővel az alapadat
megváltozik, és eltávolodik attól a kontextustól, amelyben hozzájutottunk. Az
emberek például meg tudják mondani, hogy Nagy-Britannia fővárosa London, azt
azonban már régen nem tudják, hogy honnan szerezték ezt az információt.

A folyamatot a szaknyelv forrásamnéziának nevezi. Ennek köszönhető az is, hogy
egy idő után az emberek már nem tudják eldönteni, hogy egy állítás igaz-e vagy
hamis. Annak ellenére, hogy egy hazugságnak egyszer már megismerték a
cáfolatát, elképzelhető, hogy később mégis igazként emlékeznek a kijelentésre.

Az idő pedig mindezen csak ront, a téves hitek egyre valóságosabbak lesznek,
számuk pedig szaporodik az emberek tudatában. A kutatók egyelőre nem ismerik a
forrásamnézia pontos okát.

A folyamatot azonban bizonyítja egy, az egyesült államokbeli Stanford egyetem
diákjainak bevonásával végzett kutatás, amelnyek során ismételten hamis
információkat adtak a résztvevőknek.

Azt, hogy a Coca-Cola hatékony fájdalomcsillapító, azok a fiatalok, akik ötször
hallották, sokkal tovább elhitték, mint azok, akik csak kétszer.