Ez a cikk azt a köztudatban lévő,
jógával kapcsolatos öt fő félreértést hivatott tisztázni, mellyel gyakran
találkozhatsz, és nagy mértékben hozzájárul a jóga téves megítéléséhez.

A jóga a hat klasszikus indiai bölcseleti
rendszer egyike. Számos irányzata van, és némelyikben egyáltalán nincs
semmiféle mozgás, míg mások nagy hangsúlyt fektetnek rá. A jóga gazdag
eszköztárral rendelkezik, hogy a célját elérje, és az adott irányzat
jellegzetessége, hogy tartalmaz-e ászanákat, vagyis testtartásokat.

Az ászanák célja sem az, hogy jól megtornáztassanak, hanem annak elérése, hogy
a tudati kettősségek (levertség - nyugtalanság, öröm - bánat) ne zavarják meg a
tudat nyugalmát. Az ászanáknak persze vannak egyéb kedvező mellékhatásai:

* a betegségek megszűnnek,
* a sérülések meggyógyulnak, legalábbis enyhülnek,
* erős, hajlékony, szép és egyensúlyban lévő test,
* életerővel töltik fel a finomtestedet.

Második félreértés: a jógához hajlékonynak kell lenni

Helyesbítés: a jóga gyakorlása során a hajlékonyság kifejleszthető, így
merev izomzatú, ízületű embereknek kimondottan ajánlott

Nem az a jógi, aki a nyakába teszi a lábát, pusztán azért, mert hajlékony. A
hajlékonyság nem előfeltétele, hanem következménye a jógának.

Egy zárt, görcsös, merev testben nehezebben kering az életerő,
míg a nyitott, laza és hajlékony testben könnyebben áramlik. Létezik túlzott
hajlékonyság, mikor a test nélkülözi a szilárdságot a hajlékonyság mellé, az
ilyen ízületek könnyen kificamodnak.

A jógával egy olyan test építhető föl mely egyszerre erős, szilárd és
hajlékony.

Harmadik félreértés: a jóga célja az egészségmegőrzés, illetve öngyógyítás

Helyesbítés: a jóga célja a Szellem megkülönböztetése és elkülönítése
mindattól, ami nem az, illetve az egyéni Szellem és az egyetemes Szellem
egyesítése

Az egészség az ember természetes állapota, mely a jóga gyakorlása
által magától helyreáll. A betegség a tudatot eltérítő kilenc akadály közül az
első, melyet azért kell megszüntetni, hogy a jógi sikeresen elérje a jóga
célját!

Egy betegség elvonja a figyelmet, és azok a finom erők, melyek a megismerést
lehetővé teszik, a beteg testrészbe, szervbe áramlanak először. A betegség
csökkenti az ember rezgésszintjét, és bizonyára Te is tudod, alacsony rezgésszinttel
nem tudunk a magasabb rezgésszintű szellemi tartományokat
megismerni.

A jóga az egészséges emberé! A tulajdonképpeni jóga igazából az egészség
visszaszerzése után következik.

Úgy vélem, a fő ok, hogy a harmadik félreértés elterjedt, a kommunista rendszer
jógaellenes szemlélete volt.Abban az időben a jógát csak az egészségmegőrző
torna álcája alatt lehetett gyakorolni, és így ivódott be a köztudatba.
A másik ok pedig az, hogy ma mindenki beteg, és a betegség okozta szenvedés
kényszeríti rá az illetőt a jóga gyakorlására, ezért ez az egyik fő indítéka, hogy
miért kezd valaki jógázi.

Negyedik félreértés: létezik testi jóga szellemi jóga

Helyesbítés: csak egyetlen jóga létezik, nem léteznek csak testi vagy
csak szellemi irányzatai

A jóga anatómiai-fiziológiai-energetikai-érzelmi-tudati-szellemi út. Amilyen
testtel csak rendelkezik az ember, azzal a jóga mind foglalkozik, mind
fejleszti. (Ha a hitrendszeredben az emberre vonatkozó más felosztást
használsz, helyettesítsd be azt!)

Hogyan is tudnánk tökéletesíteni magunkat, ha valamelyik
részünkkel nem foglalkozunk?! Sokszor - tévesen - a hatha jógát nevezik csak
testi jógának, és le is nézik ezért. Azonban ha egy hiteles írást, a hatha jóga
pradípikát föllapozod, többé nem lesz kérdéses, hogy a hatha jóga tartalmazza a
szellemi részt (összpontosítás, elmélyülés stb.) is.

Ötödik félreértés: a jóga során a földön kell feküdni, hemperegni,
lazítani, lassú mozdulatok jellemzik

Helyesbítés: a jóga ászanái tartalmaznak mind könnyű, mind rendkívül nehéz elemeket,
csakúgy, mint ahogy a lassú és gyors, dinamikus ászanagyakorlás is jellemző, az
adott irányzattól függ

Ha erős jógaórán szeretnél részt
venni, ajánlom figyelmedbe az Iyengar-jógát és az astánga vinjásza jógát.