A Természetes Gyógymódok Kollégiuma és Szabadegyeteme 2008 szeptemberében           *Magyar Népi Gyógyászat – Magyar Népi Műveltség* programm akreditált  felnőttképzést  indít Budapesten.

Mottó „Az ember három világban él egyszerre (test, lélek, szellem), minden gyógyító hagyomány célja, hogy békévé oldja e világok harcát. Belesimulni a tájba melyben élek, a sorsba melyet élek, és a népbe melyért élek, ez maga a béke,  az Egész-ség”

A képzés célja:

Célunk nem a megszokott  természetgyógyász képzés, hanem hogy a "hajdani nagymamák" mintájára családon belül, vagy kisebb közösségekben gyógyítani tudó, biztos tapasztalati tudással rendelkező, teljességben gondolkodó magyar embereket neveljünk.

A képzésben hangsúlyt kap az egészség megőrzése, a hagyományos táplálkozás, a gyógyszermentes gyógyítás és az életmódon alapuló betegségmegelőzés (pl. néptánc, kerti munka). Képzésünk abban is eltér a megszokottól, hogy a "padban ülős" ismeretszerzést nagyon sok gyakorlat, egymáson végzett tapasztalatszerzés egészíti ki, hiszen csak így vihető át mindennapjainkba a megszerzett tudásunk. A hallgatókat szeretnénk a kutatásokba és gyűjtő munkába is bevonni, mert a hatalmas és mindmáig csak részleteiben feldogozott magyar népi gyógyító hagyomány még hihetetlen kincseket rejteget az emberiség számára.

Fontosnak tartjuk a magyar népi kultúra, mint egységes világszemléleti rendszer (egész-ség) megismerését és alkalmazását. Hallgatóink belekóstolnak a hagyományos magyar népi játékokba és küzdősportokba, a néptáncba, megtanuljuk népművészetünk, népmeséink értelmezését.

Képzésről részletesen:

A Magyar Népi Gyógyászat – Magyar Népi Műveltség képzésünk  program akkreditált felnőttképzés.  Képzési idő 1 év, amely 2 szemeszterből áll, szemeszterenként 10 oktatási hétvége és egy hetes nyári gyakorlati tábor, ahol hallgatók a gyakorlati tudásukat elmélyítik.  A képzés 400 óra elméleti és gyakorlati órából áll.
Részletes tematika a „Tantárgyak” menüpont alatt olvasható

Képzés végén a hallgatók * Magyar Népi Gyógyító* oklevelet kapnak.

Jelentkezés feltétele:  18. életév betöltése.
Honlapunkon a jelentkezési lap letölthető, amelyet kérjük az Egyesület címére postán eljuttatni.

A képzés díja: 110.000ft szemeszterenként.

Jelentkezési határidő:  2008 December 20.-a !

Felvételi beszélgetés időpontjáról mindenkit levélben értesítünk.

                                Vissza a "gyökereinkhez"

"A nyugati civilizáción belül egyre nagyobb tömegek ábrándulnak ki a drága és személytelen 'hagyományos' orvosi ellátásból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az iparilag fejlett országokban rohamosan nő a természetes gyógyító eljárások alkalmazása a lakosság körében. Sajnos keresésük gyakran a másik végletbe csap, saját népi gyógyászati hagyományuk helyett kínai, indiai, japán gyógyító eljárásokkal próbálkoznak.
Az idők során minden népnek saját gyógyító hagyománya alakult ki, amely az adott tájegység éghajlatához, növény- és állatvilágához, az ott élők lelki beállítottságához legközelebb álló.

A Kárpát-medence mind fekvésénél, mind természeti adottságainál fogva alkalmas arra, hogy Európa gyógyító központjává váljon. Itt található a világ legnagyobb gyógyvíz készlete, valaha a környező országok gyógyszerészei a Tisza árterein gyűjtötték gyógynövényeiket. Gyógyító ásványaink iránt (alginit, zeolit stb. ) világszerte érdeklődnek. A magyar gyógyítók már a középkorban is híresek voltak, pestist, sőt leprát is gyógyítottak (Kassai Kódex). Gyógyítóink (orvosok, gyógytornászok, természetgyógyászok) ma is az élvonalba tartoznak.

A térség viszonylagos "fejletlensége", és sok esetben a nyugati kultúrától való elzártsága következtében sok máshol már kihalt gyógyító hagyomány maradt fenn a Kárpát-medencében. Ezek egy része orvosi szemmel is elképesztően hatékony (ólomöntés, szenes vízvetés stb.), így indokolt újra felfedezésük a gyógyítás számára. A modern orvostudomány jelenleg ezen gyógymódok legtöbbjét nem fogadja el, mert nem érti működését, így feltétlenül szükséges hatásmechanizmusuk kutatása, eredményeinek népszerűsítése.

Induljunk ki abból, amit a természetben élő népek vallanak: a Föld egy hozzánk hasonló, gondolkodó élőlény, csak két számmal nagyobb kabátot hord. A folyók az ő erei, a talajok a bőre, a kőolaj, kőszén a zsírja… Mi, emberek ennek a lénynek vagyunk Egész-séges, vagy beteg sejtjei.

A globális felmelegedés azt mutatja, hogy ez élőlény beteg, lázas, megpróbál küzdeni a kórokozókkal. Sajnos ezek a kórokozók mi vagyunk, a mai fogyasztói társadalomba hajszolt emberiség. Harcunk a bolygónk ellen reménytelen és értelmetlen. Vagy a Föld nyer, és mi pusztulunk el, vagy mi és a Föld pusztul bele… Vagy van más megoldás?
Ma az emberiség jelentős része városokban „él”, melyek rákos daganatok a Föld testén. A városok valaha a vidék kiszolgálására jöttek létre, de mára öncélúvá váltak, mint a rákos burjánzás. Autóutak nyúlnak a tájba, mint csápok, a város mindent elszív, ami éltet: az élelmiszert, az energiát, a nyersanyagokat, és csak a szemetet és mérget adja a vidéknek a test, a lélek és a szellem szintjén.

A Föld azzal védekezik ellenünk, hogy egyre szélsőségesebbé teszi létfeltételeinket. Eltűntek az átmeneti évszakok (ősz, tavasz), minden nap megdől valamilyen évszázados rekord, hamarosan kimerülnek ivóvíz és energia tartalékaink. A szerves társadalmat az önálló és önellátó sejtek hierarchikus rendszere építi fel, amely túléli a szélsőségeket (hierarhikus: szent rendnek megfelelően működő). A mai civilizáció túlbonyolítottsága következtében rendkívül sérülékeny, és ez okozza majd vesztét.
Büntetlenül semmit sem követhetünk el a természet ellen, a Teremetés azonnal válaszol. Amikor az ember a folyók szabályozásával megszüntette a Föld érrendszerének rugalmasságát, a lakosságon megjelent az érelmeszesedés. A duzzasztó gátak szaporodásával elszaporodtak a visszérbetegségek, a nagyvárosok burjánzásával népbetegséggé vált a rák.

Régen az emberek nem a természet ellen éltek, hanem gondozói, jó pásztorai voltak. Nem akarták leigázni, segítették a természetet, és a természet visszasegítette őket. Megtisztították az erdőt a száraz fától, és az erdő cserébe megtisztította őket, és meleget adott. Segítették a folyót, hogy életet vigyen a tájba, és a folyó cserébe ellátta őket élettel: élelemmel, építőanyaggal, ruhával…
Dr. Molnár Géza kutatásai szerint a Kárpát-medencében évszázadokon át folytatott ártéri gazdálkodás több embert tartott el, mint a keleti teraszos rizskultúrák. A különbség csak az volt, hogy a természettel való harmonikus együttélés következményeként viszonylag kevés munkába került a megélhetés, a kevés munka pedig lehetővé tette, hogy azzal foglalkozzon az ember, amiért a Földre született. Gondoljuk végig egyszer egy napunkat, hogy ma mennyi idő jut a barátainkra, gyermekeinkre, egymásra! Fejlődünk?
A Kárpát-medence rendkívüli tája a Teremtésnek, már zártsága, alakja és védettsége is felhívja a figyelmet kitüntetett szerepére: anyaöl. Itt találták meg Homo Sapiens első maradványát (32-36 000 éves), az emberiség első írásos emlékét (Tatárlaka), az első nyílhegyet (Istállóskő), az első hangszert (35 000 éves nyelvsíp), az első kerék leletet (Budakalász)…. Honnan jöttünk?
A Kárpát-medence olyan, mint a Noé bárkája, itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. Minden tájforma, minden ásvány, minden kőzet megtalálható itt, ami a nagyvilágban. Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határán fekszik. Felmerül a kérdés, hogy átmentette-e már valamikor az emberiséget a nehéz időkön? Viselkedett-e már magként a múltban, vagyis van-e nyoma annak, hogy az emberiség innen sugárzott szét a világba?

Akármilyen furcsa, de van. Nyilván Önök is tudják, hogy van Tokaj nevű hely Japánban és Magyarországon is, van Bihar nevű hegység és tartomány Indiában és Magyarországon is, de véletlen egybeesésnek gondolják. Külföldön élő kutatók mára már több ezer olyan földrajzi nevet gyűjtöttek össze, melyek a Kárpát-medencében is és a Föld más területein is megtalálhatók, ez a gyűjtemény a Tamana. Ma az angolszász kultúra kirajzását tapasztaljuk a világban. Viszik magukkal földrajzi neveiket: New England, New York, New … Valamikor a Kárpát-medencéből szétsugárzó emberiség a saját névanyagát vitte szét a világba, ennek a nyoma a Tamana.
Van-e olyan természeti adottság a Kárpát-medencében, amely az itt élők feladatára utal? Igen, van. Ha elküldöm a gyerekem kapálni, kapát is adok neki. A feladatunkhoz – az egyén és a nemzet szintjén is – minden szükséges dolgot megkapunk a Teremtőtől. Gyanúsan sok gyógyvizünk, gyógyító ásványunk és gyógynövényünk van. Régi fűszernövényeink a világ legerősebb gyógynövényei közé tartoznak. Gyógyító ásványainkkal (zeolit, alginit…) egyszer majd termővé varázsoljuk a sivatagokat.

Meséink - amelyekben népünk Ószövetsége örökítődött ránk - is erről szólnak: elindul otthonról a három királyfi. A két nagyobb kap mindent, a legkisebbnek semmi sem jut. De eljön a feladat, amelyhez nem fizikai erő kell: nem a természetet kell leigázni, nem a Holdra kell szállni, nem tornyokat kell építeni. Meg kell etetni az egeret! A két idősebb testvér elbukik a feladaton, és kővé válik. Mára ez történt az emberiség nagy részével… Az utolsó pillanatban érkezik a legkisebb királyfi, akinek semmije sincs. Kisemmizték, privatizálták, megcsonkították, bemocskolták. 93 000 négyzetkilométere maradt, és még ezt is sajnálják tőle. De a lelke Istentől származik, és nem mocskolódott be! Jólelkűen megeteti az egeret, ezért felkínálják neki a főnyereményt: a királylányt és a fele királyságot. Ő azonban nem a királyi utat válassza: nem megy haza addig, amíg a kővé vált testvéreit haza nem viszi! Ez a magyarság vállalása, vallása.

Álmos és Árpád bárkába (anyaölbe) terelte, Szent István beágyazta a magerőt, a magyart. A Kárpát-medencébe érve a kapuk bezárultak, és az anyaöl 1000 éven át óvta, érlelte, táplálta a magot Európának, Európa közepén. De eljött a tavasz, és a mag megindult. Mert az élet él, és élni akar!
A többi rajtunk múlik…”